Képzőművészeti mecenatúra és/vagy szponzoráció

Múzeumok kerekasztala - Dr. Baán László (Szépművészeti), Gulyás Gábor (Debreceni Modem), Zólyom Franciska (Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet)

Előadó: Dr. Baán László

A Szépművészeti Múzeum Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma, évente több százezren keresik fel időszakos és állandó kiállításait. A Szépművészeti Múzeum 100 ezer darabot is meghaladó gyűjteménye révén a nagy európai művészeti múzeumok sorába tartozik. A Szépművészeti Múzeum perui kincseket bemutató tárlatának, vagy a Van Gogh életművének szentelt kiállítás rendkívüli sikere bizonyítja: az emberek újra igényes és tudatos kultúrafogyasztókká váltak, készek pénzt és időt áldozni a valóban értékes, nagyszabású tárlatok megtekintésére.

Az elmúlt években Szépművészeti Múzeum új alapokra helyezze az intézmény tevékenységét. Mára már hazánkban is elérkezett az idő, hogy a múzeumok aktívabban lépjenek fel a közönség megnyerése és minél színvonalasabb kiszolgálása érdekében. Mindez professzionális közönségkapcsolati, illetve marketing- és PR tevékenységet igényel, amelyet a múzeum új szervezeti egységei biztosítanak. A leendő látogatók megnyerésére, informálására, az első, majd ismételt látogatásokra való ösztönzésre az intézmény modern, közösségi célú kommunikációs eszközöket és csatornákat használ. Az időszaki kiállításokat erőteljes közterületi, illetve médiakampányok kísérik.

Ezek a változások tették lehetővé, hogy az általunk megvalósított projektekben való együttműködés, a megvalósításuk aktív támogatása az üzleti szféra számára is érdekessé, vonzóvá váljon. A Múzeum kiállításait, programjait támogató, szponzoráló vállalatok e téren kommunikációs célokat követnek, kommunikációs hasznot kívánunk elérni. Ez lehet presztízs jellegű haszon, amikor a vállalat pozitív arculatának megerősítése a cél, valamint erősítheti a vállalat stratégiai pozícióját kereskedelmi eredményeinek növelése érdekében. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy tartós együttműködések alakultak ki a Múzeum és a magyarországi gazdasági szféra meghatározó szereplői között, így például jelentős támogatóink közé sorolhatjuk az OTP-t, a MOL-t, az MKB Bankot, a Deloitte-ot, az ING-t, a Magyar Villamosművek, az FHB Bankot, és az Unicredit Bankot.

Előadó: Gulyás Gábor

Előadó: Zólyom Franciska

A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet mind szervezeti formáját, mind működését tekintve egyedülálló intézményi modell Magyarországon. Küldetésének lényeges eleme, hogy aktuális kérdésekre reagálva olyan projekteket valósítson meg kortárs művészekkel közösen, melyekben a közönségnek is aktív szerepe van. A hely- és kontextus-specifikus működésnek köszönhetően számtalan új művészeti alkotás (fotó, videó, installáció) készül a helyszínen (Dunaújvárosban), s a művészek az inspiráló és szoros együttműködés jegyében nem egyszer az intézetnek ajándékozzák ezeket a műveiket. Az 1990-es évek eleje óta gyarapodó gyűjtemény magába foglalja a progresszív magyar művészet kulcsműveit. A művészeti alkotások megőrzése, szakmai dokumentációja és népszerűsítése az egyes projektek megvalósításával párhuzamosan zajlik, a művészeti produktum és a produkció egyenlő hangsúlyt kap. Míg a gyűjtemény egy a reprezentáció szempontjából is fontos értéket képez, az intézet programját úgynevezett diskurzív, folyamatukban kiteljesedő projektek határozzák meg.

Hagyományosan ezt a párbeszédre és a társadalmi ismeretek fejlesztésére, a szociális együttélés javítására irányuló kulturális munkát elsősorban köz- és magánalapítványok, az állam- és kultúraközi kommunikációt segítő intézmények támogatják. A közösségeket és társadalmi problémákat megszólító művészeti kezdeményezések ugyanis nem mindig öltenek tárgyiasult formát, nem piaci, hanem eszmei és erkölcsi értékük dominál. Az elmúlt években azonban érezhetően megnövekedett a szociális jelenségekre összpontosító alkotások iránti piaci érdeklődés. Ennek köszönhetően számos szponzorációs megállapodás jön létre kis- és középvállalatokkal, nemzetközi cégekkel és bankokkal. Tekintve, hogy a helyi vonatkozású projektek különösen nagy nyilvánosságnak örvendenek, a szponzorokkal fenntartott kapcsolat sokszor a kultúra alapú gazdasági fejlesztés, illetve a közszereplők társadalmi presztízsét is felhasználó közönségmunka irányába mutat.

Nyomtatható verzió