Zenetámogatás

Műfajok és/vagy ízlés szerint?

Kovács Valéria (Heineken), Dr. László Ágnes, Liptay Gabriella (Magyar Telekom), Nagy Bálint (NKA)

Előadó: Kovács Valéria

A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ elv a Heineken vállalatnál maximálisan érvényesül, hiszen amellett, hogy pl. a kommunikáció, szponzoráció vagy a termékinnováció területén nemzetközi szinten kerülnek megalkotásra az irányelvek és stratégiák, az egyes országok maguk döntik el, hogy a nemzetközi szponzorációk közül melyek azok, amelyek relevánsak számukra, illetve arra is van lehetőség, hogy pl. a zenei szponzoráció területén lokális kezdeményezés is megvalósulhasson, lásd Heineken Balaton Sound.

Saját koncepció vagy szponzoráció? A Heineken márka életében már 2002 óta (a sport és a film mellett) kiemelt szerepet játszik a zenei szponzoráció. 2002-ben egy lokális kezdeményezéssel indultunk el ezen a területen World Party Tour néven, majd 2003-ban nemzetközi szinten megszületett a Thirst (majd később Thirst Studio) koncepciója, amely egy több éven át meghirdetésre kerülő DJ tehetségkutató versennyé nőtte ki magát. A harmadik év után azonban már világossá vált, hogy a zeneipar viharos változása és az egyes országok nagyon eltérő zenei irányultsága miatt nagyon nehéz egy mindenkinek megfelelő koncepcióval előállni. A 2007 -es évben kerestük azt a helyi lehetőséget, amely minden márkaépítési és kommunikációs célunknak megfelelő lehet és ekkor találtunk egymásra a Balaton Sound szervezőivel.

Névadó, fő szponzor vagy kistámogató? Míg 2007-ben még csak a két főtámogató egyike volt a Heineken márka, addig az első sikeres év után 2008-ban elsődleges célunk az volt, hogy mint névadó szponzor folytassuk tovább az együttműködésünket. Számunkra ugyanis alapvető, hogy ne csak a fesztiválon résztvevő fiataloknak legyen egyértelmű, hogy ez egy Heineken rendezvény, hanem a kommunikációs kampánnyal találkozók mindegyikének, melyhez az új logó, a speciális TV reklám és vírusmarketing film jelentős mértékben hozzájárult.

Mi a durvább a szponzordíj vagy a helyszíni aktivitás? A mi tapasztalataink szerint a helyszíni aktivitás általában megközelíti a szponzori díj nagyságrendjét, hiszen a díjért nem kapunk mást, mint egy üres területet, és ha itt nem alkotunk valami kiemelkedőt, akkor akár negatívan is elsülhet a szponzoráció.

Megtérül-e a végén? Bár mi azon cégek közé tartozunk, akik tényleges forgalmat is realizálnak egy ilyen típusú rendezvény ideje alatt, mégis max a befektetett összegnek az ¼-térül meg ebből, a többi az image és egyéb hosszabb távú céljainkat szolgálják.

Előadó: Liptay Gabriella

A cégek és vagy márkák zenei támogatásai kapcsán ugyanazok a kérdések, mint az egyéb támogatási területeken. Szerintem azonban nem az a kérdés a vállalat vagy márka számára, hogy műfaj és/vagy ízlés szerint támogat-e a cég vagy márka egy-egy rendezvényt vagy irányvonalat, hanem az, hogy mi a célja a zenetámogatásnak, milyen célcsoportot akar rajta keresztül elérni és azt rövid vagy hosszútávon akarja-e elérni pl. eladás vs. márkaépítés

A zenetámogatás önmagában vagy valaminek részeként érdekes, fontos számunkra A műfaj azonban néha önmagában is meghatározó lehet, hiszen - ahogy minden területen - a zenében is vannak aktuális trendek, az aktuális "trendi" zene támogatása pedig önmagában üzenetet közvetít az adott cégről, márkáról.

Valószínűleg nem egyetlen adott műfajt érdemes kijelölni, de egy zenei irányt mindenképpen érdemes meghatározni és támogatni adott esetben, azért hogy legyen egy olyan területe a zenének, amit az adott márka birtokolhat. Így lehet ugyanis hatékonyan összekapcsolni közösségeket, márkákat, mondanivalókat pl. a T-mobile márka esetben mi az electronic beats műfaját támogatjuk nemzetközi értelemben is, ami nem csak elektro - techno zene, hanem egy olyan irány, melybe az összes elektronikus trendi, progresszív zene belefér stb.

Mi történik azonban akkor, ha vállalati vagy márka oldalról változás áll be, a jól felépített és működő zenei támogatási rendszert egy kéz mozdulattal elsöpörjük és mondjuk úgy formáljuk, hogy az új célkitűzéseknek feleljen meg? Megtörténhet és logikus, de kétségtelen, hogy értékvesztés áll elő egy új előállítása érdekében a jövőépítés céljából.

Mennyire fontos, hogy a saját (döntéshozói) ízlésünkkel is találkozzon a választott zenei műfaj vagy irányzat, vagy - ellenkező esetben - mennyire tudunk azonosulni a támogatással, lehetünk-e e nélkül hitelesek? Nehezen. Szerencsénkre azonban egy vállalat esetében mindig találunk olyan „önjelölteket” és hivatalos „nagyköveteket”, aki az adott téma önkénteseiként sok- sok segítséget tudnak nyújtani. A teljes meghasonlottság azonban hosszútávon – a példák is igazolják – nem lehetséges és nem célszerű, nem hatékony.

Előadó: Nagy Bálint

Csak Budapesten 3-4 ingyenes program magazint adnak ki havonta, hetente. E magazinok mind apró betűvel íródnak és száz oldal felettiek. Szinte kizárólagosan kulturális tartalommal.

Megszámlálhatatlan eseményt sűrítenek beléjük nagy gonddal a szerkesztők. És reklamálnak, akik kimaradnak. Tudom, hogy rendre vannak ilyenek.

Több ezer fesztivált tartanak nyilván az erre illetékes szövetségben. Egyetlen jelentősebb színház vagy szimfonikus zenekar nem szűnt meg az utóbbi évtizedben. Budapest és az ország kulturális élete gazdagsága miatt alig átlátható.

E rendezvények, események, együttesek, kiállítások mind pénzbe kerülnek. Valahogy ezt a pénzt előteremtik. Egyre többen dolgoznak ezen, egyre ügyesebben, egyre rámenősebben.

Már felsőfokú oktatása is van a szakmának. Több intézményben képeznek kultúrmunkásokat.

Válságban a kultúra? Nincs pénz a kultúrában?

Nem, nem és nem. Nincs válságban és sok pénz forog e szférában. Csak egyre többen akarnak ebből megélni és itt is elindult, sőt - lassanként - pusztít a verseny. Ehhez nem szoktunk hozzá. És úgy tűnik, sokan nem is akarnak hozzászokni. Szerintük van válság és romlás és csőd. Akik kelendő terméket dobtak piacra, azok pedig csendben lubickolnak a sikerben. A marketing betört a kulturális életbe is. Lehet üdvözölni vagy kiátkozni….

Nyomtatható verzió