Sziget-szponzoráció története

Gerendai Károly beszélget Csikós Gergővel

A Sziget 1993-ban indult párezer résztvevővel, mára azonban a régió egyik topfesztiváljává fejlődött. A rendezvényt azóta is szervező csapat időközben több hasonlóan magas színvonalú és nemzetközileg is komoly népszerűségnek örvendő, de más-más profilú zenei fesztivált indított útjára és közben olyan szintű know-how-t halmozott fel, ami több, mint exportképes. A történet érdekessége, hogy 16 évvel ezelőtt a Sziget indulásakor a szponzoráció igencsak gyerekcipőben járt Magyarországon és azóta - tulajdonképpen a Szigettel párhuzamosan - a hazai szponzorációs piac évről-évre növekszik és fejlődik. A szponzorok egyre konkrétabb elvárásokat támasztanak egy-egy projekttel szemben és egészséges piachoz mérten időközben megjelentek a fesztivál versenytársai is. Csikós Gergely szponzorációs szakértő a Sziget fesztivál kapcsán szerzett tapasztalatairól beszélget Gerendai Károllyal a Sziget társalapítójával és ügyvezető igazgatójával.

.. Minek indult a Sziget 16 éve? Buli, vagy üzlet?

.. Volt-e szponzor az első évben? Mekkora összegű volt az első szponzoráció?

.. Mekkora ma a szponzorációs bevétel?

.. Finanszírozási szempontból a szponzoráció szerepe miként változott az egyéb bevételekhez képest - jegybevételek, szolgáltatások, állami támogatás?

.. Az üzleti model szerint a szponzorációnak mekkora szerepe van?

.. Mekkora ma a szponzorációs bevétel?

.. Hogyan változtak a szponzorok elvárásai?

.. Szponzorációs szempontból több ciklusa is volt a Szigetnek - pl.: Pepsi, Djuice. Így visszaketintve, melyik határozta meg leginkább a Sziget fejlődését és miben?

.. A szponzorációt illetően merre tart a Sziget? Hova lehet még fejlődni, milyen újdonságokkal igyekeznek erősíteni a szponzori bázist?

.. A sziget csapat felépítésénél mennyire vették figyelembe az egyre növekvő partnerkapcsolati / ügyfélkapcsolati munkát? Van-e dedikált szponzorszerző, szponzorkezelő személyzet? Igénybe veszik-e külső szakértők munkáját a szponzori csomagok összeállításánál, vagy eladásánál? Tudnak olyan szponzorról, amelyik méri egy-egy szponzoráció hatékonyságát?

Előadó: Gerendai Károly

1993-at írtunk, a rendszerváltás elsodorta a nagy ifjúsági táborokat, kulturális együttléteket, s a közösségi létforma ilyetén hiánya egyre jobban érződött a fiatalok között. Ekkor született meg a Sziget gondolata, azaz a Diákszigeté, ami a korai kapitalizmus formálódó erőviszonyai között szerveződött de még a késő kádári korszakon szocializálódott „kultúrafinanszírozási” tapasztalattal. Ekkor nem csak a szponzorszerzés járt gyerekcipőben, de a „rendezvény-szponzoráció” is csak egy tartalom nélküli szókombináció volt csupán. Az első Sziget költségvetése 26 millió forint volt. A támogatóktól összesen 8 és fél millió jött össze, de ez is apránként. A főváros például 500 ezer forintot adott, de jött támogatás a Pepsi-től és a nagykanizsai sörgyártól is. A Taverna Rt már-már csillagászati összeggel, 3 millióval szállt be az üzletbe a vendéglátás jogáért. Az első év sikere sokakat meggyőzött és a következő évben, a Woodstock-i fesztivál 25 éves jubileuma apropóján már az Eurowoodstock névvel is felruházott Sziget egyre több szponzort csalogatott be az akkor már 120 milliós büdzsével és több mint 20 milliós reklámbevétellel számoló a fesztiválra. Bár a rendezvény komoly veszteséggel zárt, ekkor már a szponzorok határozottabban bíztak a Szigetben és kezdett tartalommal is feltöltődni a rendezvény szponzoráció fogalma. Ez azonban a kezdeti időszakban elsősorban a „pénzért felületet” relációban, azaz a helyszíni molinó erdőkben mutatkozott meg. 1996-tól a Pepsi személyében Sziget mellé egy névszponzor is került, mely anyagi értelemben komoly biztonságot jelentett a fesztiválnak. Azonban a cég életében is jelentős változásokat kellett végrehajtani: magyarul a multi szponzorokhoz profi marketing és kommunikációs szakembereket kellett társítani a szervezőirodán belül. Ezzel a professzianizálódással egy új korszak indult el a Sziget iroda életében és az ezredforduló körülre már a fesztivál támogatóinak megjelenése is jelentősen átalakult, hogy tudniillik a támogatók már egyre kevésbé szimpla felülettel, mint inkább programokkal és szolgáltatásokkal vettek részt a rendezvényen … mindenki hasznára. 2001-ben a Sziget függetlenedett a névadó szponzortól. Az önnáló Sziget brand nemzetközi mércével is komoly márkává fejlődik és innentől már a legnagyobb hirdetők számára is „csak” a bemutatja kategóriájú státusz elérhető.

A 2000-ben a Sziget költségvetéséhez viszonyítva még 35-40%-os volt a szponzori pénzek aránya, azonban ez mára már a teljes büdzsé( 2.65 milliárd) cca. negyedét sem éri el, tehát az elmúlt években költségvetés progresszív növekedési ütemét már koránt sem követték a kereskedelmi támogatói pénzek, hanem stagnáltak. Azonban a Szigetnél már pár éve fixnek tűnő 550-600 milliós összegről - kiegészülve a szervezőiroda egyéb rendezvényeinek (Gyerek Sziget, Volt Fesztivál, Balaton Sound,) további majd 450 milliós reklámbevételével - elmondható, hogy a teljes fesztiválpiac reklámbevételeinek több mint 60%-át jelentik. A Sziget szponzori pénzeinek az elmúlt években való „nemnövekedésének” oka egyértelműen az egyre több külföldi látogatóra vezethető vissza, akik a magyar hirdetőket nem hozzák lázba. A jövő nagy kérdése sikerül-e elérni azt a nemzetközi pozíciót a fesztiválnak, hogy előbb utóbb a multik anyacégei is hirdetési potenciált lássanak benne....

(A fenti anyagban szereplő számokba a médiaszponzorok barterfelületei nincsenek beleszámolva)

Nyomtatható verzió