Játékfilmes szponzoráció

Márkák, vállalatok sikerfilmekben

Herendi Gábor, Kapitány Iván, Neményi Ádám

Előadó: Herendi Gábor

Bár Magyarországon a filmszponzoráció gyerekcipőben jár, mégis elmondhatjuk, hogy ezzel egyidőben már le is járatódott. A szponzoráció legelterjettebb formája a termékelhelyezés (product placement). Ez a külföldi példákat látva jól működik, ha a termékelhelyezés odafigyelve, megfelelő kreativitással és szakértelemmel párosulva valósul meg. Itthon sok produkció nem hozzáértő módon alkalmazott termékelhelyezéseket, amik kárt okoztak, mind a filmeknek, mind a szponzorcégeknek, így az egész ügynek. Kreatív hozzáállással a filmszponzoráció sokkal több, mint termékelhelyezés. A filmhez kapcsolódó akciókkal, ötletes keresztpromóciókkal és egyéb kreatív megoldásokkal lehetne a cégek nagyobb körét bevonni a magyar filmek szponzorációjába.

Előadó: Kapitány Iván

Szponzorálni jó

A szponzorációra a magyar filmnek nagy szüksége van. A szponzorok azonban még nincsenek pontosan tisztában azzal, hogy nekik ebből mennyi hasznuk van ténylegesen, ezért a szponzoráció a magyar játékfilmgyártásban inkább valamilyen furcsa mecenatúrához hasonlít. Egy film költségvetéséhez képest arányaiban ma viszonylag kevés pénzért eleve keveset remél, és számtalan okból keveset is kap a szponzor. Tisztelet a kivételnek. A piaci sajátosságok miatt nincs valódi ár-érték arány, tehát nincs igazi piaci verseny sem a felületért, sem a szponzorért. A magyar filmfinanszírozási társasjáték hallgatólagos szabályrendszerében a szponzor általában közvetlen személyes kapcsolatok alapján válik szponzorrá, és ebből következően érzelmi és nem racionális alapon dönt. A produkció pedig praktikus és nagyon is realista okokból szinte mindent megígér. Így jön létre aztán az áron alul és/vagy a túlárazva adott, hol észrevehetetlenül szellemes, de gyakran otromba termék elhelyezések és egyéb szponzori igényeket kielégítő megoldások különös keveréke. És, bár mindenki elmondhatja, hogy valamit adott, amiért valamit kapott, de valójában elégedett ritkán lehet bárki is.

Előadó: Neményi Ádám

Mai tudásunk és tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy nem tud Magyarországon egy átlagos költségvetésű játékfilm (200-250 millió Ft) elkészülni szponzorok, támogatók nélkül. A mozi forgalmazásra, televíziós sugárzásra, majd DVD kiadásra kerülő közönségnek szánt játékfilmek költségvetésének minimum 10%-át, de lehetőleg ennél jóval többet szponzoroktól kell biztosítani, mivel a kereskedelmi televíziók, a Magyar Mozgókép Közalapítvány és egyéb állami források együttesen sem képesek finanszírozni teljes mértékben a filmek gyártását.

A filmes szponzoráció előnye:

Amennyiben a film napjainkban játszódik lehetőség van a legkülönfélébb termékek megjelenítésére (product placement), megfelelő időzítés esetén már a forgatókönyv végleges változatának elfogadása előtt szerves része lehet a sztorinak a termék, megfelelő környezetben lehet elhelyezni az „üzenet”-et, kerülve ezzel az erőltetett, a filmtől és történetétől idegen megjelenítést. Televíziós sugárzás esetén – mivel a filmekre nem vonatkozik a Média Törvény, a filmben nem kell kitakarni a brandeket – a milliós nagyságrendet is elérheti a terméket, az üzenetet a kívánt formában látók száma. A DVD forgalmazáskor pedig további extra üzeneteket lehet elhelyezni a hordozón.

A filmes szponzoráció hátránya: Előre kell gondolkodni-tervezni, mivel egy filmnek a forgatástól a bemutatóig eltelő időszaka minimum 6-8 hónap, de sokszor ennél is több,majd a mozi bemutatót követő egy év múlva kerülhet televíziós sugárzásra. A cégeknek tudniuk kell mi az amit biztosan szeretnének akár egy év múlva is üzenni termékükről, szolgáltatásukról.

Fentieket összegezve bízunk benne, hogy egyre többen látják be, fedezik fel, hogy az igen költséges reklámspotokkal szemben mennyivel hatékonyabban lehet a rendelkezésekre álló pénzeszközöket a filmszponzoráció alkalmazásával felhasználni, segítvén ezzel a hazai filmgyártás fejlődését, de természetesen a cég eredményesebb kommunikációját is.

Nyomtatható verzió